Gondolatok a tanári figyelemről – nem csak tanévkezdéshez
A tanítás nem a módszerrel kezdődik – hanem azzal, hogy képes vagy-e észrevenni, mi történik a diákod fejében.
(John Hattie – Visible Learning for Teachers)
Tanárként hajlamosak vagyunk újabb és újabb eszközöket keresni.
Keresünk friss ötleteket a digitális taneszközökhöz. Kipróbálunk játékosítási technikákat, csoportmunkát, projektben való munkát. És közben azt reméljük: ha elég jó módszert választunk, élmény lesz a tanulás.
Ez önmagában nem rossz irány. A módszer fontos. De nem ez a kezdőpont.
John Hattie kutatásai egészen másra világítanak rá. Egy mondatával új fénytörésbe helyezi az egészet. Mert a tanítás nem a technikánál kezdődik. Hanem a figyelemmel.
Mi történik a diák fejében?
Nem mindig az, amit mi feltételezünk.
Lehet, hogy épp izgul.
Vagy unatkozik.
Lehet, hogy nem érti, amit mondunk – de nem meri jelezni.
Vagy már elvesztette a fonalat, csak nem szólt.
Túl gyorsan haladunk? Túl lassan?
Vagy épp nem látja értelmét annak, amit tanítunk?
A tanítás akkor válik valódivá, ha képesek vagyunk ezt észrevenni.
Mert ha nem – akkor valójában nem tanítunk.
Csak haladunk.
Látható tanulás – látható figyelem
John Hattie több évtizedes kutatásai szerint nem egy-egy módszer vagy technológia adja a legerősebb hatást az oktatásban – hanem az, amikor a tanár reflektíven és tudatosan figyeli a tanulás folyamatát, és ehhez igazítja a saját tanítását.
Ez nem „ellenőrzés”. Nem „monitorozás”.
Ez valódi jelenlét.
A tanulás akkor válik láthatóvá, ha a diák:
- tudja, mit tanul;
- látja, hol tart;
- és kap visszajelzést – nemcsak a teljesítményére, hanem a gondolkodására is.
És a tanár akkor válik igazán hatékonnyá, ha felismeri, hol és miben akadt el a tanuló – és segít továbbmenni.
Kevesebb módszer – több figyelem?
Nem biztos, hogy választani kell a kettő között.
De ha szeptemberben egy dologra szeretnénk igazán fókuszálni, talán nem egy újabb technikával érdemes kezdeni a tanévet – hanem ezzel a három kérdéssel:
- Mit látok a diákjaim arcán?
- Milyen kérdéseik vannak – és miket nem tesznek fel?
- Mitől lesz számukra értelmes és fontos, amit csinálunk?
Ezek nem sablonkérdések. Hanem kulcsok egy másfajta jelenléthez.
Mert a tanítás nem technika – hanem kapcsolat
A tanítás nem csak tudásátadás.
Nem csak óratervek, tankönyvek és feladatlapok mentén történik.
A tanítás emberi kapcsolat.
És a legerősebb pedagógiai eszközünk nem egy digitális tábla vagy egy új applikáció – hanem az a képességünk, hogy figyelünk, jelen vagyunk, észreveszünk.
Ez az a tudás, amit nem lehet gyorsan letölteni. Amit nem tanít meg egy kétnapos továbbképzés. Ami évről évre mélyül, ahogy a tapasztalat összeér az odafigyeléssel.
Ha új tanévet kezdünk…
…akkor talán ez a legfontosabb kezdőkérdés, amit feltehetünk magunknak:
Mi történik most a diákjaim fejében – és én észreveszem-e ezt?
Mert bár a módszerek fontosak – a valódi hatás mindig azzal kezdődik, aki figyel.
