Mit tanulhatunk a történelem hullámaiból vezetőként, pedagógusként, emberként?
Nemrég újranéztem Jeff Bezos TED-előadását, melynek a címe: The Electricity Metaphor for the Web’s Future (előadás: 2003, publikálva: 2007). Bezos ebben azt javasolta: ne az aranylázhoz hasonlítsuk az internetet – hanem az elektromosság feltalálásához.
Ez a gondolat mélyen megérintett. Mert míg sokan még mindig az aktuális „aranyért” futnak, én egyre inkább azt keresem: Hol van a világítás kapcsolója?
Az aranyláz idején emberek ezrei indultak neki az ismeretlennek, mert azt hitték: ott az arany, csak le kell hajolni érte. A kilencvenes évek végén a „digitális arany” ígérete hívta útra az első dotcom vállalkozókat. És 2022 után, megint hasonló érzés kerített hatalmába sokakat: jött az AI, és „aki most beszáll, az megelőzi a világot”.
De ahogy nézem ezt a mostani hullámot, újra és újra visszacseng bennem a kérdés: Mi történik azokkal, akik nemcsak elindulnak – hanem irányt is mutatnak másoknak?
Nem a lázban hiszek – hanem a megértésben
Lehet követni a trendeket. Lehet belevágni, mert mindenki ezt csinálja.
De az inspiráló vezetés nem erről szól.
Nekem nem az a célom, hogy gyorsabban fussak, mint mások – hanem hogy megértsem a dolgokat.
Hogy segítsek másoknak is megtalálni:
- merre van az irány,
- mi ad valódi értelmet,
- és hol van ebben az egészben az ember.
A vezető nemcsak halad – hanem irányt mutat
Tanárként, iskolavezetőként és az énmárkám építőjeként újra és újra szembesülök ezzel: az emberek nem a legokosabb, leghangosabb vagy legmodernebb mellett döntenek, hanem azt követik, aki érti a világot és hisz bennük.
És ezt akkor is teszik, ha épp még nem tudják, hol az „arany”. Csak érzik, hogy biztonságban vannak. Hogy tanulhatnak. Hogy lehet kérdezni.
Minden kornak megvan a maga aranya
Az aranyláz után ott maradtak a városok, az utak, a közösségek.
A dotcom után jöttek a valóban működő online rendszerek.
És most, az AI berobbanása után, megint ugyanez történik.
Először jön a zaj.
Aztán a kijózanodás.
És végül azok maradnak talpon, akik valódi értéket képviselnek.
Akik nem az ásásban jeleskednek – hanem a térképolvasásban.
És itt kapcsolódik össze minden
Bezos előadásában arra is figyelmeztet: a legnagyobb áttörések nem az első években történnek – hanem akkor, amikor már van mire építeni. Ahogy az elektromosság sem azonnal alakította át a világot, hanem fokozatosan vált mindennapi infrastruktúrává, úgy a mesterséges intelligencia, a digitális tanulás, az új vezetői szemlélet is csak akkor fog valóban működni, ha értelmet, rendszert és emberi szándékot kapcsolunk hozzá.
A feladatunk nem az, hogy „kihasználjuk” a lehetőségeket, hanem az, hogy értelmet adjunk nekik.
Ez az inspiráló vezetés terepe.
A vezetés nem hangoskodás. A vezetés világosság.
Ha valamire megtanított az elmúlt év, az ez: Nem kell mindig tudnom a választ. De merjek kérdezni.
Nem kell minden újdonságba elsőként beleugrani. De értsem, mi mire való.
És nem kell mindenkit megelőznöm – elég, ha haladok.
Értékkel. Emberséggel. Figyelemmel.
✨ Mert másképp is lehet.
Ha valamit szeretnék adni ebben a világban, az ez:
Egy újfajta nézőpontot. Egy nyitott, tanuló közösséget.
Egy olyan vezetői kultúrát, ahol nem elég, ha működünk.
Ahol együttműködünk.
És ehhez most nem aranyásóra van szükségünk.
Hanem iránytűre.
Köszönöm, hogyha ezen az úton velem tartasz.
Képes Csilla
inspiráló vezető és örök tanuló
